Rab sziget a Jadráni tenger északi részén található. A szigeten hét hejség található: Lopar, Barbat, Banjol, Palit, Kampor, Mundanije és maga a város Rab .Rab szigetén közel 9 000 lakos van. Nagy része turizmussal, majd földmüvelésel, joszágtenyésztésel, halászattal foglalkozik. A hejbeliek szervezett turizmusal 110 éve foglalkoznak.A kellemes klima (idöjárás ) vonza a látogatókat , amelett egyes kutatások szerint nagyon pozitivan kihat a szivbetegek, légzöszerv betegek javulására. A kedves, vendégszeretö, sok éves tradicioja bisztositja a legmagasabb rangon felüli kiszolgálást. A házias ambijent amej jelen van a szigeten, bisztositani fogja Ön részére hogy othoniassan érezze magát,és része legyen e közöségnek.
Idöjárás
Rab szigetén mediteráni éghajkat uralkodik, gyenge telek és nagyon kellemes nyarakról jellemes. Az ijen idöjárást Rab a kiemelkedö sziklás láncrésznek köszönheti, amej védi az északi hideg szelektöl. Föleg a téli honapokban, kora tavasszal jelentkezik az északi szél mejet „bura“ néven ismerünk . Délkelet irányábol viszont meleg nedves szél érkezése nedves légtömegeket hoz a térségre . „Jugo“ néven ismert. A nyári honapokban napközben, szellöcske „maesrlal“ teszi kellemessé az idöjárást. Rábnak évente átlagban 91 teljesen napsütéses napjai vannak , ezért Europa legnapsütéses terepjeihez tartozik. Nyár ideje alatt csak 9 borus nap van.Évente átlagban 2,479 órás napsütötte tengerünk van. Juliusi honapban 12 orás napsütéses napunk van. Évente körülbelül 1042mm csapadék hull. A kellemes idöjárás kedvez a fürdözoknek kora tavasztól késö öszig. Tenger évi átlag hömérséklete 15,75°C , májustol -októberig meghaladja a 20°C, téli napokban 12°C A levegö évi átlag hömérséklete 16,8°C, nyáron 26°C, télen 8°C
Szelek
Bura és Jugo a Jadráni ismert szelekhez tartoznak , szeptembertöl – májusig jelentkeznek. Njári honapokban a kellemes Maestral uralkodik. Bura a hideg szelekhez sorolható amej északi iránybol érkezik , parttól a tenger irányba. Jugo nedves szelekhez tartozik nedves felhöket hozva magával, de nem hirtelen mit a bura, 36-38 óra kell neki hogy eredményezzen. Szokásossan 10-11 órakor jelentkezik, viszont 14-15 orakkor tetöz, legyengülése estefelé tötrténik majd fehér felhök kisérik . Többi szelek: Burin, északeleti szél csak a nyári honapokban szokot jelentkezni a part irányábol. Tramontana és a keleti Levante , gyengéb Burához tatrozik.
Természeti domborzatok
A szokatlan szépségekhez tartozik Rab sziget kiemelkedései, völgyei és tájai. Az emelkedések Kalifront félszigetén kezdödnek, kötődnek az alacsony kamptájjal , majd jönnek a kisseb kiemelkedések, amejek északnyugatrol – délkeletre huzodnak, Gonara – tol Kaldanca Rab Banjola – ig. Legmagassab Rab része, kemény kövezete párhuzamos Velebit kövezetével magasága 408m. Kövezete hirtelen a tenger felé ereszkedik, Velebiti kanális irányába, amej természetes védelmet njujt a hideg északi szelektöl – bura. Lopar félsziget sokszámu csekéj homokos strandokkal rendelkezik, gyerekek részére nagyon alkalmas, mejek az öblökben találhatok. Lopar öblön kivül , Supetarska és Kamporska öböl is talaálható. Kirándulók részére is alkalmas a sziget a gyönyörü tájak élvezésével. Továbbá keletre haladva található szent Eufemije öböl Ráb kikötő, majd az ismert , elsö, második és harmadik Padova stradok. Ráb szigete körül van véve szigetecskékkel , számtalan öblök, öblöcskék, zátonok gazdagityák a Ráb szépségeit.
Történelem
Az elsö irások Rábrol az antikai dokumentumokban találhatók. De bizonyos hogy még ez elött is ember járt a szigeten, eszt bizonyitják a paleoliti korszakbol talált szerszámok Lopár területén, ezekröl keveset tudunk. Paleoliti ösembert , neoliti jövevények váltsák majd librunok is költöznek a szigetre. Reális az a feltételezés hogy ekkor kezd kialakulni a mai kiköto és Ráb hejség. Rábrol, irások találhatók néhány Görög és Romai régi irásokban. Ráb e irásokban : Arba, Arva, Arbia, Arbitana néven szerepel. A mostani nevet az ezen a területen telepedet slávok Horvátok saját nyelvükhöz alakitották Rab névre.
